A szlovákiai háztartások csaknem 60 százaléka havi nettó hatszáz eurónál kevesebből él, miközben az országos átlagbér mintegy nyolcszáz eurót tesz ki havonta – derült ki a Szociális és Gazdasági Kockázatok Kutatóintézetének (IVRA) kimutatásából, amelyet pozsonyi sajtótájékoztatóján pénteken tett közzé a szervezet.
Az IVRA – a szlovák statisztikai hivatal (SÚSR) adataira alapozó – kimutatása szerint egy szlovákiai háztartásnak átlagban havi 629 euró (mintegy 190 ezer forint) nettó bevétele van. Ugyanakkor a háztartások 57,9 százaléka – havi kevesebb mint 600 euróból (mintegy 180 ezer forint) él.
Az intézet szerint ez az az összes szlovák háztartás (1,9 millió) nagyobb hányadára (mintegy 1,1 millió háztartás) igaz, vagyis összesen mintegy 2,9 millió személyt érint.
“Szlovákiában nagyon széles a szegénység által veszélyeztetettek rétege” – állapította meg Martin Halás, a kimutatást készítő civil szervezet vezetője az adatokat ismertetve. Rámutatott: a 600 eurónál alacsonyabb összegből gazdálkodó háztartások kiadásának 95 százalékát az alapvető megélhetésre, vagyis a lakhatással kapcsolatos kiadásokra, valamint élelmiszer- és gyógyszer vásárlásra költik.
Martin Halás elmondta: a vizsgált időszakban az egyébként is alacsony bevételekkel rendelkező háztartások szegényedtek el a leggyorsabb ütemben, azaz esetükben csökkent a leginkább az az összeg, amely az alapvető megélhetési költségek kifizetése után megmaradt számukra. Az elszegényedés veszélyének leginkább a többgyermekes háztartások, a gyermeküket egyedül nevelők és az egyedül élő nyugdíjasok voltak kitéve.
“A nyugdíjasok egy részének, miután kifizették alapvető költségeiket, például napi 4 centje (12 forint) maradt arra, hogy ápolói ellátást biztosítson magának” – mutatott rá Martin Halás.
A kimutatásból az is kiderült, hogy az ország egyes régióiban jelentős eltérések mutatkoznak a háztartások bevételeiben. Viszonylag a legjobb helyzetben Pozsony megye háztartásai vannak, itt átlagban 778 euró az egy háztartásra jutó havi bevétel, addig például az ország keleti részében lévő Eperjes megyében, egy átlagos háztartás havi bevétele mintegy 40 százalékkal kevesebb a pozsonyinál. A pozsonyi háztartások havi bevétele összege mintegy 30 százalékkal magasabb az országos átlagnál. (MTI)
Hiányos az okostelefonok lehallgatás elleni védelme
Elenyésző arányban védettek lehallgatás ellen az okostelefonok – tájékoztatta hétfőn közleményben az MTI-t a svéd-magyar Arenim Technologies biztonsági szoftverfejlesztő vállalat.
Az Amerikában és Nyugat-Erópában a cégek információbiztonsági helyzetéről végzett felmérések eredményéből aggasztó következtetéseket lehet levonni a magyarországi helyzetre vonatkozóan is – közölték.
Az elemzés szerint annak ellenére, hogy világszerte rohamos ütemben növekszik a bizalmas adatok megszerzésére irányuló kibertámadások száma és az okozott anyagi kár is, az okostelefonoknak csak mindössze négy százaléka van ellátva valamilyen adatvédelemmel.
Kifejezetten a telefonbeszélgetések lehallgatása elleni védelemmel pedig az okostelefonoknak alig fél százaléka van felszerelve – mondta Kun Szabolcs, az Arenim Technologies CryptTalk lehallgatás védelmi alkalmazásának egyik fejlesztője. Ebbe a fél százalékba beletartoznak azok a kormányzati szervek is, amelyeknél létfontosságú szempont a beszélgetések lehallgatása elleni védelem – tette hozzá.
Tekintettel arra, hogy a világon jelenleg mintegy 6,8 milliárd mobiltelefon előfizetés él és ennek 44,5 százalékát használják okostelefonnal, a könnyedén lehallgatható mobiltelefonok száma meghaladja a 6,6 milliárdot. Az okostelefonokkal ellentétben ugyanis a hagyományos mobiltelefonokat gyakorlatilag nem lehet praktikusan alkalmazható lehallgatás elleni védelemmel ellátni.
“Ez a terület a mai adatvédelmi környezetben egyértelműen fehér folt” – mutatott rá Kun Szabolcs.
(MTI)
Vízsugaras nyomtatóval rukkoltak elő kínai kutatók
Vízsugaras nyomtatóval lepték meg a világot az északkelet-kínai Csilin Egyetem vegyészei.
A hagyományos nyomtatókhoz hasonlóan az új eszköz is üres lapokkal dolgozik, de tinta helyet vízzel festi meg azokat. A kutatócsoport vezetője, Csang Hsziao-an szerint az így kapott szövegek 22 órán belül eltűnnek, ugyanakkor rámutatott, hogy a kinyomtatott oldalak 40 százaléka amúgy is a szemeteskukában landol mindössze egyetlen elolvasást követően.
Attól függően, hogy milyen hosszú életű nyomatot szeretnének, a gép használói választhatnak, hogy vízzel vagy tintával akarnak nyomtatni. A trükk a papírban rejlik: a szakember elmondta, hogy a kísérlet során teljesen közönséges, bárhol beszerezhető papírral dolgoztak, ám azt olyan láthatatlan festékanyaggal kezelték, amely a víz hatására válik láthatóvá. A festék idővel eltűnik, és magasabb hőmérséklet hatására a folyamat gyorsabban zajlik.
Mindez azt jelenti, hogy a vízsugaras nyomtatással egyetlen papírlapot több tucatszor lehet felhasználni, ami komoly költségmegtakarítást jelenthet az irodák számára. A szakemberek szerint ugyanis a vegyi kezelés ellenére az eljárás viszonylag olcsó. “Számításainak szerint az általában nyomtatáshoz használt papírtípus festékkezelése mindössze 5 százalékkal növeli a papír árát” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a technológia nem csupán költséghatékony, hanem környezetbarát is.
Az Ecology Global Network honlapja szerint a világszerte kivágott fák 35 százalékát – vagyis mintegy 4 milliárdot – a papíripar használja fel. Ezzel szemben “a víz megújuló energiaforrás és semmilyen kockázatot nem jelent a környezetre nézve” – mutattak rá a szakemberek a tanulmányukban.
Csang kiemelte, az állatokon végzett toxikológiai tesztek eredményei szerint a festékkel kezelt papír nem ártalmas az egészségre. Az északkelet-kínai Csilin Egyetem vegyészei tovább folytatják a kutatást, hogy a vízsugárral nyomtatott szövegek minőségét és tartósságát is javítsák. Reményeik szerint sikerül a technológiában érdekelt olyan vállalatokkal is együttműködniük, amelyek segítségével megnyílhat az út a nyomtató kereskedelmi forgalomba hozatala előtt.
A kutatócsoport a Nature Communications című tudományos folyóiratban számolt be az eredményeiről. (MTI)