A Pálinka Nemzeti Tanács az országos pálinka- és törkölypálinka-versenyről, valamint az érzékszervi bírálók képzéséről szóló VM rendeletben foglalt felhatalmazás alapján az idén új alapokra helyezve rendezi meg az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Versenyt.
A Pálinka Nemzeti Tanács az ágazat országos szakmai egyeztető fóruma, közreműködik a pálinkatörvény végrehajtásában, szakmai véleményt ad és javaslatokat tesz a Kormány részére a pálinkát érintő kérdésekben. A pálinka nemzeti kincs, ezért a PNT segíti a pálinka előállítása, származása, minősége és eredetvédelme egységes szabályozásához és annak végrehajtásához fűződő közös magyar érdek előmozdítását. A verseny fővédnöke az agrárpolitikáért felelős miniszter.
Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke szerint:
“A pálinka népszerűsége és ismertsége évről évre folyamatosan nő, a magyar gasztronómia egyik büszkesége, Hungarikum. Ezért különösen nagy felelősség a szakma mérvadó eseményének, az Országos Pálinkaversenynek a megszervezése. A versenyen az egészen kicsi, de minőségorientált főzdéktől az ismert pálinkaházakig bárki megméretheti pálinkáját, a győztesek büszkén viselhetik az elnyert címeket”.
Béli Géza, a 2014-es verseny igazgatója elmondta:
“A 2014. évi Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny szabályzatát a pálinkaversennyel kapcsolatos országos fórumon elhangzottak szerint, a széleskörű szakmai követelmények messzemenő figyelembe vételével a PNT fogadja el és a rendeletnek megfelelően teszi közzé.”
A verseny lebonyolításával összefüggésben egységesek az elvárások, így a legfőbb igény, hogy a megmérettetés hiteles legyen, a megszerzett minősítések a valóságot tükrözzék, végső soron a pálinkák kapják meg azokat az elismeréseket, amelyeket megérdemelnek.
Ennek érdekében a versenyt megelőző tréningeken kiválasztásra kerülnek azok a pálinkabírálók, akik a tudásuk, hozzáértésük, és a pálinkabírálathoz szükséges különlegesen kifejlett érzékszerveik alapján jogot szereznek arra, hogy a világ egyetlen, kizárólag a pálinkák számára kiírt versenyén minősítsék a nemzeti italunkat.
További elvárás, hogy a verseny eredményhirdetése a pálinkához méltó körülmények között, a terméket népszerűsítő gála keretében történjen meg, amely szintén teljesítésre kerül.
Természetesen egy termék esetében minden elért eredmény akkor ér valamit, amennyiben annak kézzelfogható gazdasági haszna is van. Törekvéseink szerint a kimagasló minőséget elért pálinkák és azok előállítói az eredményhirdetést követően folyamatosan támogatva lesznek különböző marketingeszközökkel.”
A versenyre történő nevezés határideje 2014. április 25., amely egyidejűleg a minták beérkezésének határideje is.
A verseny eredményhirdetése 2014. június 19-én a pálinka Európai Uniós eredetvédettsége kihirdetésének évfordulóján lesz.
forrás: OTS
A téli hideg sem veheti el a pihenni vágyók kedvét egy kis kikapcsolódástól, akik szívesen kötik össze a kellemeset a hasznossal.Az átlagos magyar turista ezekben a hónapokban előszeretettel választ belföldi úti célt, és – a síszezon dacára – jellemzően gyógyfürdőt vagy wellness szállodát keres fel. A www.BelfoldiPihenes.hu felméréséből az is kiderül, hogy az idei tél egyik legnépszerűbb célpontja Gyula, és átlagosan 3-4 napot töltenek el a vendégek.
Egyre népszerűbb az e-cigaretta: az Országos Egészségfejlesztési Intézet 2014. januári jelentése alapján körülbelül 100 ezer felhasználója van hazánkban. A “gőzölés” az Egyesült Államokban is népszerű, és nemcsak az átlagemberek, hanem a sztárok körében is.Számos filmcsillag tért már át a dohányzásról a gőzölésre, és mint hírességek, példaképül szolgálhatnak mindazok számára, akik ugyancsak szeretnék letenni a cigarettát, de a tapasz, a nikotinos rágógumi vagy a gyógyszerek nem bizonyultak hatékony leszokást segítő eszköznek a számukra.
A gödöllői egyetem egy régebbi kutatása szerint 1960 és 1990 között a gabonafélék, a zöldségek és a gyümölcsök vitamin-, ásványianyag- és nyomelemtartalmuk 60 százalékát elveszítették a nagyüzemi átállás miatti fajtaváltásoknak köszönhetően. A beltartalom, a biológiai tápérték helyett a tárolhatóság, a hozam, a szállíthatóság, nem utolsósorban a külcsín lett elsődleges. Mi akadályozza a mezőgazdasági kormányzatot abban, hogy a hagyományos, kevesebb kemikália-, de nagyobb élőmunka-igényű, értékesebb beltartalmú fajták ismételt termesztését preferálja? Nálunk miért nem működnek a termelői értékesítő szervezetek, a TÉSZ-ek? Miért nincsenek kis- és közepes méretű agrártermék-feldolgozók, gyümölcsaszalók, szárítók, csomagolók? Miért működnek gyengén a helyi piacok? Miért nincsenek közelítőleg önellátó falvaink? Mi akadályozza a fogyasztóvédelmet abban, hogy az üzletláncok keleti piacokra szánt silány minőségű portékáitól megszabadítsa az országot, helyet csinálva a hazai termékeknek?